Most már hivatalos, itt is közzétehetem, szakszervezetünk létszáma duplájára növekedett, négyen lettünk. Így jóval hatékonyabban tudunk szembeszállni az elnyomással, hatékonyabban tudjuk jogainkat követelni.
Jól szervezett kis csapatunk a nap 24 órájában - a nemes célt tartva szem előtt - bátran száll szembe mindenféle szülői próbálkozással, mely csendet, rendet, fegyelmet próbál a házban tartani.Ezért is jelentkezem ritkábban, az Ő továbbképzésükkel vagyok elfoglalva.
Álljon itt tehát egy rövid bemutató új tagjainkról, (nevezzük őket a továbbiakban az "ikrek"-nek):
Elsőként érkezett közénk MÁTYÁS, akiben egy igazi forradalmárt ismerhettünk meg, nem kizárt, hogy egy napon átveszi szakszervezetünk vezetését. Ő az éjszakai műszakos, rendületlenül gondoskodik róla, hogy anya nehogy kipihenje magát, ezzel gyengítve napközbeni erejét.
Ismeritek a mondást, hogy "Kicsi a bors, de erős" - na ilyen Ő is. Kis méretei ellenére Matyiba rengeteg önérzetesség és céltudatosság szorult, fűszerezve ugyanannyi kifejezőkészséggel, ami ébrenlétei során állandó hangeffektusokban és mindenféle - korának nem megfelelő - mozgásformákban kerül kifejezésre. Ha eddig panaszkodtak a szüleink,... hát, most felköthetik a gatyájukat!
9 perccel később jött mindenki kishúga, NOÉMI. Gyanítjuk, hogy amikor az ikrek tulajdonságait osztogatták, elcsúszhatott a kurzor, és így történt meg az, hogy Nócinak akaraterőből, hangerőből alig jutott. Nem valószínű, hogy egyelőre nagy hasznát vesszük, már ami a szakszervezeti munkát illeti, maximum titkárnőként. Bár éjjeli műszakot Ő is vállal, de lényegesen kevesebbre kapható Matyinál.
De nincs minden veszve, látok benne lehetőséget, csak a megfelelő fejlesztői módszert kell megtalálnunk. Lehetne Ő a "csendes zsaroló", vagy a kis ártatlan drágaság, akit majd becsempészünk a szüleink közé, hogy kihallgassa alattomos terveiket...
Zsombi hallgatja a Mazsola és Tádé hangoskönyvet. Kérdezi:
- Miért fészkelőd a reggelimalac?
***
Zsombor, ha nem fogadsz szót, be foglak tenni a kiságyadba - próbálom jobb belátásra bírni Zsombit.
- Nem, szó sem lehet róla! - felel Ő.
***
- Most megaluszom - mondta Zs. és lefeküdt a szőnyegre.
***
Apa öltözteti Zsombit.
- Emlékszel még arra, hogy "megy a bogár..."
- Egyáltalán nem viszi falkát, megeszi a Zsombol ollát! ... és száját! - tiltakozik Ő.
***
Eszter boltosat játszik. Kérdezi:
- Mit parancsol, asszonyom?
Zsombor boltosat játszik. Kérdezi:
- Mit parancsolsz, asszony?
Eszterrel a testrészekről beszélgetünk.
- Hány orrod van, Eszter?
- Kettő - mutatja az orrlyukait Ő.
- Hát hogy van két orrod? - kérdezem.
- Hát, így rakták!
***
Eszter kedvesen megpaskolja a Matyi fejét:
- A mi jó öreg Matyink! - mondja.
***
Eszter: - Éhes vagyok.
Apa hecceli kicsit: - Nem vagy egyedül.
Eszter: - De éhes vagyok.
Apa: - Nem vagy egyedül.
Eszter: - De éhes vagyok!!
Apa: - Nem vagy egyedül!
Eszter: - Apa!! Nem az a baj, hogy egyedül vagyok, hanem hogy éhes vagyok!!
***
Eszter az apukáját ébresztgeti:
- Apa! Felkelés van, mert megizzadsz!
***
- Anya, mi ez?
- Ez margarin, délután sütünk sütit.
- Milyen sütit?
- Islert.
- Jajj, én nem szeretem az islert!
- Dehogynem szereted!
- Nem szeretem, és fogok csuklani tőle!
***
Eszter enyhén meg van fázva. Csorog az orra.
- Anya, nekem csorrorgásom van! - mondja.
***
Eszter apukája vízzel tölti meg a kismedencét az udvaron.
- Jujjj, az az én medencekádam - szalad ujjongva felé Eszter.
***
Eszter kisöccsét, Matyit a hasára fektettem.
- Anya, miért tetted a fejére Matyit? - kérdezi ő.
***
Eszter az öccsétől:
- Matyi, te mindig szoktál sírni közben?
***
Eszter ma elnevezte a babáját "Csammogi"-nak! :-)
Eszter a wc-n ül, egyszer csak egy nagy ásítás kíséretében megjegyzi:
- Ohhh, anya én olyan álmos vagyok! Anya! Én el fogok aludni a wc-n!
Eszter egy Garfield-plüssel játszik, amikor megérkeznek hozzánk a vallásórás gyerekek.
- Anya, ezt a Carrefourt is megmutatom a gyerekeknek!
- De Eszter, az nem Carrefour, hanem Garfield!
- Nem? Akkor ezt a Karfiolt is megmutatom a gyerekeknek!
Apa az Eszter pelenkáját cseréli.
- Pfujjj, Eszter, ez nagyon büdi! Mit ettél?
- Kakit!
- No, azért nem főz ennyire rosszul anya...