Hideg van. Nagyon. Annyira, hogy anyával már jó ideje alig mozdultunk ki a lakásból. Csak ülünk bent egész nap. Ami nem is lenne rossz dolog, mert ott van a sok játék, és ott van a sok felfedeznivaló (érdekes, mert már több mint egy éve lakom ebben a lakásban, mégis minden nap találok valami újdonságot), meg néha ott van a mese is a tévében.
De akkor is, a friss levegő nagyon hiányzik. Mégis, amikor bátorkodunk kimozdulni, hogy elmenjünk az autóig vagy mamáékhoz, alig várjuk, hogy megérkezzünk. Ennyire hideg van!
Szerencsére múlt héten anya kitalálta, hogy menjünk játszóházba, ami nem friss levegő ugyan, de kicsi változatosság legalább. Hívtuk magunkkal Mátét meg az anyukáját is, hogy azért ne menjünk egyedül, és egy jót játszottunk. Sajnos mindkét anyuka kicsit feledékeny, fényképezőgépet nem hoztak magukkal, ezért valamikor újra el kell mennünk, hogy fotó is készüljön.
A tegnap pedig extrém sportot nézni voltunk, jégmotorozást! Jól beöltöztünk, és tátottuk a szánkat, milyen bátrak egyesek, hogy nagy motrokkal rámennek a befagyott tóra. Amíg ott voltunk, senki alatt nem szakadt be a jég, csak az egyik bácsi esett egy nagyot a motorral.
És én nem is babakocsival voltam, hanem gyalog, sokat sétáltam, és csak egy kicsit ültem apán felkötözve. És apa még a jégre is rávitt engem!
Azért ez a tél jóval unalmasabb mint a nyár, úgyhogy én már alig várom, hogy újra jó meleg legyen, ne kelljen ennyit öltözködni, és menjünk sokat sétálni, mert a parkot például nem láttam már nagyon régen, és lehet hogy már nincs is meg....
Zenélés kisgyerekekkel
13 éve
0 megjegyzés on "Hideg"
Megjegyzés küldése