Eleinte azt hittem nehéz lesz, mert hát beszélni tanulni sem egyszerű, hát még egy saját nyelvet alkotni, de aztán rájöttem, hogy ez egyáltalán NEM nehéz, sőt!
Anya is rájött, mi foglalkoztat éppen, mert rengeteg alkalmat teremtett a gyakorlásra, csak úgy röpdöstek a NEM-ek a számból.
Azt játszottuk, hogy Ő mondott valamit, például hogy tegyem le a telefonját, vagy a pénztárcáját, én meg erre azt feleltem, hogy NEM!, vagy szólt, hogy csukjam be a fiókot..., na mi mást is mondhattam volna, mint azt, hogy NEM!
Aztán amikor apa hazajött az ikkolából, látta, hogy milyen jól szórakozunk mi ketten anyával, így hát Ő is bekapcsolódott a játékba és hívott, hogy menjek aludni, de én persze azt válaszoltam Neki, hogy NEM!
Annyira jó móka volt, azóta is többször kértem anyát, hogy ezt a játékot játsszuk, de sajnos mindig azt válaszolja, hogy NEM!
1 megjegyzés on "Nem!"
Sokat (még) NEM értek az eszterantó nyelvből, de NEM mondhatom, hogy NEM szórakoztam egy jót olvasása közben...:))
Megjegyzés küldése