Szöveg nélkül

Kékszem

Az idei kékszemverseny győztese:

Hétvége

Mozgalmas és az egész család számára élménydús hétvégén vagyunk túl. Nagyon hosszú beszámolót tudnék írni róla, de hagyom, hadd beszéljenek helyettem a képek:

Eszter megkapta élete első fürdőruháját, amiben majd feszíthet a tengerparton :)

Először falta be a lábát

Szerteszen a fűben alvás közben rászállt egy pillangó

Séta Szovátán


Tó-néző

Sosem lehet túl korán kezdeni...:)

Ismerkedés Majával

Nagy vonalakban ez történt velünk a hétvégén, nagyon jól éreztük magunkat.

Képek újra

Sajnos mostanában annyira sűrűre sikerülnek a napjaink, hogy nincs egy szem időm sem írni, de azért néhány képet szeretnék megosztani Veletek:

"Lehet jobb lenne, ha mégsem enném meg a murokpépet...?!"

Ketten

"Játék apucival"

"Így játszom fürdés közben"

"Ilyen vagyok, amikor visítozom :)"

Eszter mostanság rájött, hogy Ő lány, kérem szépen, és ehhez méltóan igyekszik a magas C-t megütni. Nagyon vicces dolognak tartottam egy darabig, de két nap után már kértem, hogy hagyja abba, és térjen vissza a jó mély hangjához. Nem fűzök nagy reményeket ahhoz, hogy kis csendes lányom lesz..., egyrészt már a születésekor is meglepődtek az orvosok, hogy milyen hangosan sírt, másrészt meg úgy vettük észre, hogy a Szilamér mondókáját örökölte..., asszem felköthetem a gatyámat, mert - ahogy itt felénk mondani szokták - ők ketten kibeszélik a pityókát (csak kedves fórumos olvasótáborom részére: ez a krumpli) a földből... :).

Mindennapjaink, utazásaink

Nincs kettő egyforma belőle. Főleg most, hogy itt a nyár, állandó mozgásban vagyunk. Néha már azon is gondolkozom, nem-e hurcolászom túl sokat magam után Esztert. Bár semmi jelét nem mutatja annak, hogy zavarná a változatosság, az ide-oda járkálás.

Reggelente sokszor megyünk át anyósomékhoz reggelizni - teljesen önző okokból: utálok egyedül enni. Ennek Ők nagyon örülnek, legalább akkor is Eszterezhetnek :).

Aztán nagyon sok időt töltünk Emőkénél és Lacinál, akiknek most lett kész a házuk. Eszter imád a nagy ágyon aludni, és - szerintem a jó hűvös levegőnek köszönhetően - nagyokat szokott ott horpasztani. Azalatt mi meg főzőcskézünk meg sütögetünk (ezt főleg Emőke - nyammm nyammm darázsfészek:)), üldögélünk az udvaron és nagy terveget szövögetünk.

Következő kedvenc helyünk Bálványos. Anyósoméknak van ott hétvégi házuk. Szuperfriss hegyi levegő, erdő meg minden ami kell... Tavaly nyáron, míg Eszter még a pocakomban volt nagyon sok időt töltöttünk ott Szilamérrel, mert elég nehezen bírtam a városi nagy meleget.

Azt hiszem Eszter két hónapos volt, amikor beavattuk, azaz felvittük Bálványosra. Íme:


Akkor annyira nem élvezte a dolgot, vagy csak jelezni akarta az erdei állatoknak, hogy a nyár folyamán még sok időt fog ott tölteni, ezért óvakodjanak, mert amikor éppen nem aludt, elég erősen sírt... A medve úgy tűnik nem ijedt meg Tőle, vagy csak kíváncsi arra, ki is a jövevény, mert újabban egész a kapuig elmerészkedik :).

Azóta már többször is voltunk Bálványoson, jövő héten meg terveink szerint felköltözünk pár hétre, remélve, hogy gyönyörű időt kapunk el. Illusztráció következik:

Séta és napozás Bálványoson

Esztert ezen kívül több esetben vittük magunkkal már Brassóba, ahová általában vásárolni mentünk. Rendesen meglepett a kicsike, amikor a nagy bevásárlóközpontban úgy visongott meg nyúlkált a termékek után, mint egy lány :)).

Voltunk még Nagybaconban, a bodvaji vashámort megnézni. Nagyot sétáltunk az erdőben, Esztert a mei tai-ban a hasamon vittem (ez egy szuper dolog, majd írok róla is egy bejegyzést), aludt benne, nagyon jó volt.

Kirándulás a bodvaji vashámorhoz

Eddigi leghosszabb utunk a Gyilkos - tó és a Békási - szoros fele vezetett. Hát, mit mondhatnék, mi az út végére nyűgösebbek voltunk, mint Eszter. Elég keveset aludt egész úton, meleg volt az autóban, a légkondit nem igazán mertük engedni, nehogy megfázzon..., csak alkalmanként kellett kivenni az üléséből, olyankor kapott egy kis szopit, és minden rendben volt.

Szóval egy nagyon ügyes és türelmes kicsi lányunk van Nekünk. :) Meg szép is, nagyon meg vagyunk elégedve Szialmérrel ;)

Paraméterek

Csakhogy jobban el tudjátok képzelni lányunkat, milyen is a valóságban, megadok néhány tájékozódási pontot. :)

Múlt pénteken (a péntek a full extrás fürdetések napja, akkor mérjük a súlyát, olajozzuk, körmöt vágunk, stb) 728o volt a súlya, 5 hónaposan pedig 72 cm hosszú volt. Szóval jól belehúzott. Meg is jegyezte, nem kis sértődésünkre a doktornő hétfőn, hogy "milyen jó kis kövér"... A családtagok - főleg a nagyszülők - egyik legnagyobb öröme, ha megszemlélhetik Eszter combjait, na meg a tokáját. Pedig eleinte alig hitték el nekem, hogy nem az éhezéstől sír a gyermek, és hogy anyatejjel is jól lehet lakatni, nem kell feltétlenül "egy kicsi tejport" adni Neki.

Még mindig csak szopizik a drága, mostanában kóstolgatunk alma- meg muroklevet, tervben van a meggy és az őszibarack is.

Az első kiskanál muroklé

Igazából nem is tudom megállapítani, hogy ízlik-e neki a "főztöm", mert azt is tudni kell Eszter manóról, hogy egy nagyon rezignált, visszafogott egyéniség, ami az új dolgokat illeti. Egy ideig pl. a család meg volt győződve, hogy Ő a legszomorúbb kisbaba a világon.

No, de hál'istennek mára már meggyőződhettek, hogy ez nem így van. Most már szívesen "beszélget", mosolyog a felé közeledőknek.

Eszternek rengeteg beceneve van, nem is tudom hogy fog hallgatni bármelyikre is ha nő egy kicsit. Nekem Ő: Cica, Gombóc, Kukac, Manó, Nyuszi, Gyöngyvirág; Szilamér szerint: Malac; Emőke szerint: Manó, Mazsola; Anyósom szerint: Tündérkirálylány; Szüleim szerint meg: Kakas (szerintem azért, mert még mindig nem dolgozták fel, hogy nem fiú unokájuk született, Ők az utolső percig reménykedtek, na de persze azért odavannak meg vissza Eszterért). Szóval most hirtelen ennyi. Így leírva meg is ijedtem, mert én becézem a legtöbbféleképpen...hmmm, le kéne szoknom...

Szóval kb. ezek Eszterünk főbb ismertetőjegyei. No meg persze mostanság az, hogy fújja a buborékokat a nyálával, mindent meg akar kóstolni, helyváltoztatásra körkörös irányba képes, és nagyon aranyosan gügyörészik...:)

Képek

No, és mivel rengeteg bepótolni valóm van, elmondom Nektek képekben, mi is történt házunktáján az elmúlt majd' fél évben:





Így nézett ki a mi kicsi lányunk születése után pár perccel. Hát nem volt a toppon...., de aztán összekapta magát! :)













Együtt a szobában...














Szilamér karjaiban. Hihetetlen, milyen picike volt.










Május 24-én, Eszter napján megvolt a keresztelő is. Csak Rá való tekintettel nem teszek fel olyan képet, amin látszik, mennyire kiborította a dolog, szegény keresztanyja alig pár percet foghatta, de nálam sem volt jobb a helyzet. Szerintem a gyülekezet semmit sem hallott a lelkész beszédéből.









És itt egy friss kép. KisManónk kedvenc elfoglaltsága mostanság a kezét a szájába gyúrni. Igazából bármi amit megfog ott köt ki.

Most csak ennyi, de nemsokára újabb képekkel jelentkezem.