2009. június 18., csütörtök

Paraméterek


Csakhogy jobban el tudjátok képzelni lányunkat, milyen is a valóságban, megadok néhány tájékozódási pontot. :)

Múlt pénteken (a péntek a full extrás fürdetések napj
a, akkor mérjük a súlyát, olajozzuk, körmöt vágunk, stb) 728o volt a súlya, 5 hónaposan pedig 72 cm hosszú volt. Szóval jól belehúzott. Meg is jegyezte, nem kis sértődésünkre a doktornő hétfőn, hogy "milyen jó kis kövér"... A családtagok - főleg a nagyszülők - egyik legnagyobb öröme, ha megszemlélhetik Eszter combjait, na meg a tokáját. Pedig eleinte alig hitték el nekem, hogy nem az éhezéstől sír a gyermek, és hogy anyatejjel is jól lehet lakatni, nem kell feltétlenül "egy kicsi tejport" adni Neki.

Még mindig csak szopizik a drága, mostanában kóstolgatunk alma- meg muroklevet, tervben van a meggy és az őszibarack is.

Az első kiskanál muroklé

Igazából nem is tudom megállapítani, hogy ízlik-e neki a "főztöm", mert azt is tudni kell Eszter manóról, hogy egy nagyon rezignált, visszafogott egyéniség, ami az új dolgokat illeti. Egy ideig pl. a család meg volt győződve, hogy Ő a legszomorúbb kisbaba a világon.

No, de hál'istennek mára már meggyőződhettek, hogy ez nem így van. Most már szívesen "beszélget", mosolyog a felé közeledőknek.

Eszternek rengeteg beceneve van, nem is tudom hogy fog hallgatni bármelyikre is ha nő egy kicsit. Nekem Ő: Cica, Gombóc, Kukac, Manó, Nyuszi, Gyöngyvirág; Szilamér szerint: Malac; Emőke szerint: Manó, Mazsola; Anyósom szerint: Tündérkirálylány; Szüleim szerint meg: Kakas (szerintem azért, mert még mindig nem dolgozták fel, hogy nem fiú unokájuk született, Ők az utolső percig reménykedtek, na de persze azért odavannak meg vissza Eszterért). Szóval most hirtelen ennyi. Így leírva meg is ijedtem, mert én becézem a legtöbbféleképpen...hmmm, le kéne szoknom...

Szóval kb. ezek Eszterünk főbb ismertetőjegyei. No meg persze mostanság az, hogy fújja a buborékokat a nyálával, mindent meg akar kóstolni, helyváltoztatásra körkörös irányba képes, és nagyon aranyosan gügyörészik...:)

3 megjegyzés on "Paraméterek"

Névtelen írta...

Ez az "egy kicsi tejport" dolog ismerős. Anyukám sem hitte, hogy elég Zsófinak az anyatej, mindenáron vizet/teát stb. akart itatni vele. Aztán neki is volt egy nagyszerű mondata: "Milyen szép nagyra nőtt, ahhoz képest hogy csak tejet kap!" Most már végre nem macerál, mert múlt hét óta kóstolgat Zsófim almalevet, barackot.

És ki ne felejtsem, hogy Eszter nagyon szép kislány, és szép helyen laktok. Szóval én örülnék több fotónak!
/nincs5letem/

Eszter on 2009. június 27. 13:55 írta...

És milyen gonosz anyuknak gondolhattak bennünket, mert éheztetjük a gyermekeket...

Köszönjük szépen!! Zsófi sem piskóta, én imádom a képeiteket ;)!!!

Adrienn on 2011. február 22. 16:57 írta...

Kíváncsi lennék, mi az a muroklé? Érdekes, akinek meg nem elég a teje, és mellé akar etetni, azt azért hurrogják le, hogy az anyatej a legtökéletesebb,önmagában is!

Megjegyzés küldése