A tegnapi estém...

...sem sikerült úgy ahogy szerettem volna.
Sajnos Máténak nem volt jó kedve - biztosan munkahelyi gondok miatt - így alig foglalkozott velem. Az este vége fele aztán jobb kedvre derült, de akkor is inkább a játékaim kötötték le, és nem én.

Gondolom az ok az lehetett, hogy nem a kis ruhácskámba öltöztem. Anya egy általa babásnak nevezett rugit adott rám, pedig mondtam neki, hogy abban nem fogok hódítani, de szerinte aranyos voltam. Persze sikert azért arattam, a felnőttek nagyon örültek nekem, meg mosolyogtak meg gügyögtek, meg mondták hogy szép vagyok, na de mit ér mindez, ha Máté egész este rám sem hederített...

Az bizti hogy következőkor rendesen kicsípem magam, nem szalasztom el az alkalmat, hogy megismerkedjek Mátéval.

No de hogy kis jó is legyen a dologban - biztosan kárpótlásként, kaptam egy szuper cabrio teknőst (azaz a háta levehető), csomó cucc belefér, meg egy kis kalapácsolnivalót, tanulhatok rajta, hogy majd apának segítsek szerelni.
És egy katica-tortát is kaptam, amit a Máté anyukája sütött, biztosan azért, hogy szépen mosolyogjak a fiára...
Anya sajnos nem adta oda nekem, pedig azzal is olyan szívesen eljátszottam volna, megkóstoltam volna meg minden!